Hatásvadász módon ez is lehetett volna a mottója a Kettőspont Színház és Spirituális Ügynökség II. Szirtes András Kísérleti Filmszemlének. De milyen jó, hogy fókuszában a művészet szeretete és integrációja állt, távol tartva magától minden sallangot és dögunalmat.
A megnyitó is formabontóra sikeredett. Nem kellett unalmas sallangokat végighallgatni. A prominensek nyitó beszédei sem árnyékolták ásítást leplező kezek.
Muhl András producer, a Magyar filmszemle igazgatója és Döme Zsuzsanna, Ferencváros alpolgármestere zseniálisan simult bele az filmszemle underground légkörébe.
Mindehhez hozzátartozik az a már-már színpadi kísérletnek nevezhető performansz is, amelyben Formanek Csaba és Szitás Balázs vezette kézen fogva a közönséget egy filmes esemény megrendezésének parafrázisába. Úgy érzem, ez hiánytalanul sikerült.
A rendezvény fő erénye annak sokszínűsége volt. Teret engedve a tapasztalt és kevésbé gyakorlott alkotóknak egyaránt. Jó ez így, már csak azért is mert ez a befogadó légkör senkivel szemben sem támaszt megugorhatatlan célokat vagy feszengő légkört. Le a kalappal Csaba és a stáb előtt, aki négynapon keresztül gigászi energiákat mozgattak meg a siker és a hangulat érdekében.
Amúgy a Kettőspontba járni jó. Szakmai és emberi műhely egyaránt. Számos izgalmas előadásból és eseményből válogathat az érdeklődő. A véletlen betérők sem fognak hiátussal szembesülni.
